Elérkezett az utolsó bejegyzés ideje, hiszen a héten jártam az 1 éves kontrollon. A képek alapján a végeredménnyel nem vagyok maradéktalanul elégedett, de talán csak azért, mert túl nagyok voltak az elvárásaim.

4300 hajszál átültetésével ennyit lehetett tenni egyelőre. Tulajdonképpen csak az a rossz, hogy a fejem tetején láthatóan sokkal ritkább a haj, mint oldalt, pedig hasonló hosszúságúak. Azért bizonyos, hogy telhetetlen vagyok, hiszen az ismerőseim közül sokan mondták már meglepetten: „Nahát, neked újra kinőtt a hajad!”

Összességében nagyon örülök, hogy belevágtam ebbe a projektbe. Olyannyira, hogy nagy valószínűséggel lesz következő műtét is, mert a kontrollon megbeszéltek alapján a felső részt még van miből sűríteni. :)

Talán most először csúsztam el kicsit a blogírással. Egyszerűen el is feledkeztem az egész hajbeültetésről, de csengett a telefonom és két nappal később már a HairHungary Klinikán ültem a 9 hónapos kontrollon.

Csináltunk fényképeket és kérdezhettem volna, csak nem nagyon tudtam mit. Semmi rendelleneset nem tapasztalok a fejemen, mindennel meg vagyok elégedve. Az új hajszálak egyre inkább kezdik megszokni, hogy merre simítom őket és kevésbé állnak már össze-vissza. :)

A képeket vizsgálva azért azt nyugtáztam, hogy valószínűleg még egy beavatkozást szeretnék még a jövőben. Minél sűrűbb, annál jobb! Az utolsó kontrollig kell megvédenem a szakdolgozatom és leállamvizsgáznom, ezért ha addig nem hullik ki az összes hajam, szerintem örökre a helyükön maradnak. :D

Az említett kontroll előtt még biztosan lekopaszíttatom majd magam egyszer, hogy szépen lássátok a változást!

Elrepült az idő, máris eltelt fél év.

Az utóbbi hónapokban semmi érdekes nem történt a fejemmel, amiért nagyon szerencsésnek érzem magam. A klinika profi munkájának, és a hajszálaim alkalmazkodóképességének hála, a műtét óta semmi kellemetlenség nem ért.

1-2 gyulladt tüszőn kívül csak az érdemel említést, hogy az ismerőseim közül egyre többen dicsérik a hajamat, még így röviden is!! Persze a családomnak, akik tudnak a műtétről, még nem is hinném el, hogy nem csak megnyugtatni akarnak. :D

De olyanok is megjegyezték már, hogy sűrűbb a hajam, akik nem is tudnak a beavatkozásról. :) Most már nagyon várom, hogy megnövesszem kicsit a hajam, de a következő fél évben még röviden tartom a szemléltetés miatt.

Most egy kicsit hosszabbra hagytam nőni a hajszálaimat, amik a hajvágások hatására egyforma hosszúak. Gyulladt tüszők továbbra is vannak, és egyáltalán nem látom, hogy hullana a hajam.

A kontrollon készítettünk képeket és újfent megnyugtattak, hogy a hullás elmaradása semmi rosszat nem jelent. Továbbra is minden rendben tehát és marad a várakozás. :-)

Az egy hónapos kontroll óta gyorsan telik az idő, szinte észre se vettem, hogy a következő bejegyzéssel kéne foglalkoznom. A kontrollon megjegyezték, és ez továbbra sem sokat változott szerintem, hogy nem nagyon hullanak ki a beültetett hajszálaim.

Pedig a dolgok természetes lefolyása az lenne, remélem most már beindul a folyamat. Egy picit zavaró, hogy a donor területen és a beültetett területen is gyakran vannak gyulladt szőrtüszők, tehát kis puklik amikkel nem lehet mit kezdeni. Ezeket leszámítva minden rendben, még aggódnom sem kell semmin. :D

A műtét után egy héttel is szépen és gyorsan gyógyult a fejbőröm. Már samponnal is moshatom a hajam, de csakis babasamponnal vagy kifejezettem műtét utáni samponnal.

A 2. hét után már csak akkor emlékeztem a műtétre, ha tükörbe pillantottam. A hajszálaimnál látszik, hogy különböző hosszúságúak, de nemsokára teszek ez ellen, hiszen egy hónap után már lehet vágni belőle. A 3. hét elteltével kezdhettem el óvatosan sportolni és megfelelő védelemmel (sapka, szalmakalap) élvezni a nyarat végre.

Négy hét után gyakorlatilag már bármit szabad, amit a műtét előtt is, csak a szaunát ajánlott még kerülni egy hónapig és idén, még ha napsütés ér naptejezni kell a beültetett területet.

Összességében nagyon jól érzem magam, tudom, hogy túl vagyok a nehezén. Most már csak várni kell, hogy kihulljon az összes beültetett haj, majd véglegesen visszanőjön és megmaradjon a kobakomon. :-)

A második műtéti nap után már számítottam rá, hogy rosszul leszek estére. Úgy is intéztem mindent, hogy a leghamarabb le tudjak pihenni otthon, így már nem is volt olyan vészes, az émelygés, a hasogatás a fejemben meg a hidegrázás el is marad szerencsére.

Az első estétől az egy hetes kontrollig jellemző volt, hogy rosszul aludtam. Nagyon jó alvókám van, vízszintesben csodásan durmolok, de így félig ülve nehezebben aludtam el és legfeljebb másfél óránként mindig felébredtem. Az instrukciók szerint 3 napig abszolút nem érhettem a fejemhez, csak a bent kapott spriccelővel kellett locsolnom két óránként. A sebek gyógyulása miatt nagyon viszketett a fejem és sokszor nehéz volt megállni, hogy ne kapjak oda. A kétóránkénti spriccelés segített valamicskét ezen, de nem sokat.

A műtét utáni negyedik napon már a zuhanyzóban kiáztathattam a fejtetőmet és az ötödik napon kezdhettem el alapos kiáztatás után végre óvatosan mosni (ujjbeggyel elősegíteni a pörkök leválását) mind a donor, mind a beültetett területet. Az egy hetes kontrollig még nagyon viszkettem, de innentől legalább már tudtam tenni ellene. A kontroll óta fokozatosan kezd elmúlni a viszketés és láthatóan szépen gyógyul a fejbőröm.

A hajbeültetésem két naposra volt tervezve. Az első nap reggelén a megbeszéltek szerint 7:30-ra érkeztem a klinikára. A műtétemet végző orvos Timi, valamint szuper segítői, Judit és Gergő fogadtak.

A móka előtt még volt időm átöltözni játszós ruhába, kaptam némi papírt olvasásra és aláírásra, valamint egy antibiotikum tablettát egy pohár vízzel. Aztán Judit egy fodrász ügyességével megszabadított az összes hajamtól. Mondhatom nagyon furcsa volt elsőre a bőrhaj, és ebben az állapotban elég jól látszott a tükörből is, hogy miért is akarom ezt a műtétet.

A műtő nagyon jól néz ki szerintem, nézzétek meg a képeket! Hason (majd az oldalamon) feküdtem és megkezdődött az érzéstelenítés. Az első néhány szúrás elég kellemetlen volt, de ezután nem éreztem semmit a történésekből. A fejbőröm érezhetően megemelkedett és kezdett kicsi lenni a kobakomra. Ez utóbbi és a fúró hangja sem volt számomra zavaró. A délelőtt kellemes beszélgetéssel telt el, miközben a donorterületről kiemelték a graftokat. A műtőben jó hangulat mellett profi csapatmunka folyt, dél körül pedig megtartottuk a jól megérdemelt ebédszünetet. Egy közeli étterem étlapjáról rendelhettem ebédet, amit nagyon jóízűen fogyasztottam el.

A donor terület, ahonnan a hajszálak átköltöztek

Délután már felülhettem és kiválasztottam egy szuper filmet a kínálatból. Ha van kedvencetek nyugodtan vigyetek pendrive-on, a stáb is örül, ha nem olyan megy amit már 5-ször láttak. :D Az érzéstelenítő kör megint rosszul esett, de utána fájdalommentesen ültem délután 3-ig, amikorra is a helyére került az összes aznapra tervezett hajszál a fejem elülső részére. Megkaptam az instrukciókat másnapig, a spriccelőt amivel két óránként kell locsolni a fejem valamint az esti alváshoz is kaptam huzatot ami védi majd a párnáimat az esetleges enyhe vérzéstől. Átöltöztem, hazaindultam és örültem, hogy túl vagyok az első napon, nem is olyan vészes ez az egész gondoltam...

Az első nap maradék részében egyre rosszabbul lettem. Émelyegtem és nagyon hasogatott a fejem, de nem ott ahol a beavatkozás történt. Valószínűleg a műtét okozott egy bizonyos mértékű sokkot a szervezetemben, de ez egyéni probléma lehet, hiszen másnál nem olvastam ilyenről. Estére már nagyon rosszul voltam és rázott a hideg is. Megpróbáltam aludni, jól alápárnázva, ahogy szabad, de ez csak részben sikerült, nagyon rossz éjszakám volt. Reggelre azért az émelygés és a hasogatás a fejemben elmúlt, nekivágtam a második napnak.

7:30-ra érkeztem ismét, rögtön át is öltöztem. Antibiotikum tabletta, majd indultunk is a műtőbe (a második napra átkerültem egy másik műtőbe, de így legalább mindkettőt megnézhettem: ez is szép és modern). A délelőtt most is hasonfekvéses és oldalfekvéses graft kiszedéssel telt. Az érzéstelenítő rossz volt aznap is, de utána megint kellemesen telt ebédig az idő. Megint jót sikerült rendelnem, ebédszünet után pedig megkezdődött az aznap kiszedett hajszálak új helyükre telepítése.

És itt jött a számomra igazán kellemetlen része a műtétnek. Az érzéstelenítés fájdalmasabb volt és sokkal többet kellett használni, mint addig. Erősebbet is kaptam azt hiszem, de ennek ellenére az utolsó 500-600 hajszál berakásánál és egy-egy területen nagyon kellemetlen szúrásokat éreztem a délután folyamán. Persze mondtam ezt közben a doktornőnek, így megtudtam, hogy kevés pácienssel fordul elő, de nekem valószínűleg elfáradt a fejbőröm, ezért nem hat úgy az érzéstelenítő. Extra erős fájdalomcsillapítót is kaptam, szünetet is tartottunk amikor kértem, szóval tényleg mindent megtettek a kényelmem érdekében. Azért nagyon nagyot sóhajtottam, amikor az összes hajszál a helyére került és véget ért a beavatkozás valamivel délután 3 óra után.

A végeredményről képet készítettünk, megkaptam az instrukciókat az egy hetes kontrollig, majd átmenetileg búcsút vettem a HairHungary klinikától.

Az időpont foglalás és a kitűzött időpont között éppen egy kellemes vizsgaidőszakom volt az egyetemen, így sokat nem izgultam rajta. A szükséges laborleletet elintéztem, aztán a vizsgáimmal foglalkoztam.

A megfelelő táplálkozásra, vitaminok bevitelére azért már egy hónappal előbb elkezdtem nagyobb hangsúlyt fektetni. Az utolsó héten minden nap mostam a hajam az utasításnak megfelelően és akkor már az alkoholt, szénsavas üdítőket meg a kávét is elkerültem.

Az utolsó 2-3 napban eszembe jutott, hogy lehetek ilyen agyalágyult, biztosan kell ez nekem? De ez inkább csak az alacsony fájdalomküszöböm és a tűtől való félelmem számlájára írható, tudtam, hogy akarom ezt a hajbeültetést.

Gyerekkoromban folyamatosan azt hallottam, hogy szép és sűrű a fejemen lévő bozont. 20 éves koromban kezdett a természetesnél jobban hullani a hajam, amit észre is vettem, de akkor még nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.

Mivel nem foglalkoztam a dologgal 22-23 éves koromra látható jelei lettek. Egyre ellenszenvesebbek lettek a tükrök és a rólam készült fényképek, amiken már könnyűszerrel észre lehetett venni a ritkulást, az egyre nagyobb homlokomat és a mikiegér-füleket két oldalt. Körül is néztem a családfámon, hát volt honnan örökölnöm az ilyesmit. Az volt bennem, hogy mivel a kopaszodás örökletes, nem lehet vele mit kezdeni, így megbarátkoztam újdonsült kiegészítőimmel, amik egyébként egy jó 10-est dobtak a koromon látszatra.

Az elfogadásban azért nagy szerepet játszott, hogy a lehetséges megoldások felkutatása terén nem végeztem túl alapos munkát. Így történt, hogy nagyjából amikor betöltöttem a 24. életévemet, egy közösségi oldalon szembejött egy hajátültetés történet, ami persze felkeltette érdeklődésemet. Ezt elolvasva úgy éreztem, hogy mindent lehetséges dolgot meg akarok tudni erről a módszerről és az ezzel elért eredményekről.

Az elkövetkezendő napokban minden szabadidőmben a hajátültetésről olvastam és eldöntöttem, hogy el fogok menni egy konzultációra. A konzultációt megelőzően az interneten kutattam fel a lehetőségeket. Számomra egyértelmű volt, hogy a HairHungary klinikájára fogok időpontot foglalni. A webes megjelenésükből is sütött a profizmus, amit egyébként azóta is mindenhol tapasztalok, a páciensközpontúság és külön tetszett, hogy azok írják meg a teljesen őszinte véleményüket az egész eljárásról, akik náluk estek át a hajültetésen. Ezeket a véleményeket pedig a klinika teljes mértékben vállalja és terjeszti is! Ahol ilyen nagy a magabiztosság, ott csakis szuper munka folyhat.

Hogy végül miért volt az első és egyetlen konzultációm a HairHungarynál? Kedves, mosolygós, segítőkész emberekkel találkoztam a klinika dolgozói személyében, a beszélgetés keretein belül mindent elmondtak, további kérdéseimre készségesen válaszoltak. A konzultáció előtt érdeklődő voltam, azután már ügyfél. Szeretem az ilyen precíz tájékoztatást és az ajánlatot is korrektnek tartottam. Az győzött meg a leginkább, hogy érezhetően az én igényeim vannak előtérben, itt tényleg személyre szabottan akarnak segíteni. Aludtam még párat az egészre, majd le is foglaltam egy időpontot a nyár közepére.